Legyen neked is egészséges kutyád!

A betegség régi elnevezéséből ("álveszettség")...

A betegség régi elnevezéséből ("álveszettség") is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze. Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január 11-én Budapesten) írta le önálló betegségként, megkülönböztetve a veszettségtől.

A betegség alapvetően mint sertésbetegség vált ismertté, amely az egész világon előfordul. Vírus okozza, és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak még a szarvasmarhák, juhok, de a kutya és macska is. Felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat. Emberre a betegség nem veszélyes.

A kutya és a macska a fertőzött sertések nyers húsának elfogyasztásával fertőződik. Fokozott veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A lappangási idő 3-6 nap.

Tünetek:

Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bőr nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemző a pupillák egyenlőtlenül tág volta, és a gyermeksírásszerű nyávogás. A tünetek megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhulllás (agy- és gerincvelő gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül gondolni kell a veszettség lehetőségére is.

Gyógykezelés:

A betegség nem gyógyítható.

Megelőzés:

A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető meg, ha a sertéshúst minden esetben csak hőkezelés (főzés) után etetjük.

Húsevők esetében a védőoltás nem vált be.

Európaszerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdődött, és ma is tart.

Olyan helyeken, ahol nagyobb létszámban...

Olyan helyeken, ahol nagyobb létszámban (gyakran zsúfoltan) tartanak kutyákat (tenyészetek, menhelyek, kiképző bázisok), gyakran olyan betegségek is felütik a fejüket, melyek más körülmények között nem, vagy csak ritkán fordulnak elő. Ilyen a köznapi nevén "kennelköhögésnek" nevezett betegség is.

Kórokozó:

Tulajdonképpen összetett kóroktanú betegségről van szó, melynek kiváltásában többféle kórokozó játszhat szerepet. Leginkább az adenovírust, parainfluenza vírust, a reovírusokat , valamint a herpesvírust emlegetik a kórkép kialakításáért felelős ágensek között. A dolgot bonyolítja (és a kezelést nehezíti), hogy a vírusos betegséghez gyakran társulnak szövődmények (mycoplasmák, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida, streptocossusok és staphylococcusok is).

Irodalmi adatok szerint a Bordetella bronchiseptica önállóan is képes előidézni a betegséget.

A többféle kórokozó kapcsán a betegséget többféle név alatt is emlegetik: laryngotracheitis, tracheobronchitis, adenovirosis.

Tünetek:

A fentiekből is látszik, hogy nem egységes a betegség kóroktana, ezzel együtt a tünetek is igen változatosak lehetnek, melyek súlyossága is igen változó.

A betegség kialakulásában szerepet játszanak az ellenállóképességet csökkentő tényezők (egyéb betegségek, parazitózisok), zsúfoltság, a nedves, nyirkos, hideg idő, de a túlzott fizikai terhelés is.

A fertőződés a levegő ill. cseppfertőzés útján történik. A kiköhögött, kitüsszögött váladék a levegőbe kerül, és azt belélegezve okoz fertőzést. (Embert nem betegít meg.)

A környezeti hatások és a betegség kialakulásában domináló kórokozó(k) szerint általában enyhébb-súlyosabb légzőszervi tünetek dominálnak. Köhögés, kötőhártya gyulladás, orrfolyás, láz, bágyadtság jelentkezik, mely tünetek 1-2 hét alatt gyógyulhatnak. A torok- ill. mandulagyulladás eredményeként nyelési nehézségek, gyakran hányás is jelkentkezik. Súlyos esetben tüdőgyulladás alakul ki, amely kezelés nélkül gyakran halálos kimenetelű.

Gyógykezelés:

A kezelés alapvetően tüneti, a szövődmények miatt indokolt a hosszabb ideig tartó antibiotikumos kezelés is (a tüdőgyulladás kialakulásának megakadályozására).

Megelőzés, védőoltás:

A legfontosabb a környezeti tényezők (zsúfoltság) javítása.

Van egy új oltóanyag (Nobivac KC), amely a Bordetella bronchiseptica és a parainfluenza elleni komponenseket tartalmazza, és orrba csepegtetés után 3 nappal már immunitást eredményez. A védőoltást évente meg kell ismételni. Három hetesnél idősebb kölykök és vemhes állatok is olthatóak.

Akik gyakran viszik kutyájukat közösségbe (kiállítás, kiképzés, versenyek), illetve a tenyészetek számára feltétlenül ajánlott a védőoltás rendszeres alkalmazása.

A babesiosis az utóbbi időben...

A babesiosis az utóbbi időben kutyás körökben jól ismertté vált, mint a kullancsok által terjesztett betegségek egyike, és annyit bizonyosan tud majd' minden kutyás, hogy ha az állat vizelete "véressé", vagy csokoládébarnává színeződik, legjobb, ha azonnal állatorvoshoz fordulnak, különben a betegség az állat elhullását eredményezheti.

Kórokozó

Babesia canis. Annyit érdemes róla tudni, hogy ez egy egysejtű parazita, ami a kutya vörösvértestjeiben élősködik, és fertőzött kullancsok "csípésével" kerül be a szervezetbe.

Tünetek

A betegség lappangási ideje igen változó lehet (2-20 nap), heveny esetben 2-8 nap. Rendszerint hamar felismerhető, hogy baj van, mert a betegség magas lázzal (akár 42°C), elesettséggel, étvágytalansággal, fáradékonysággal jár. A parazita által szétrobbantott vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték (haemoglobin) a vesén keresztül kiválasztódva a vizeletet "véresre", csokoládébarnára színezi. A lágzésszám és a pulzus nyugalmi állapotban is magas, a nyálkahártyák halvánnyá, "vértelenné" válnak, a nyirokcsomók megduzzadnak. Ha a beteget nem kezelik, néhány nap alatt elhullik.

Gyógykezelés

Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, melyek egy, súlyos esetben 48 óra múlva megismételt beadással gyógyulást eredményeznek. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a kezelés még a betegség kezdeti stádiumában megtörténik. Elhúzódó esetben a vérfestékvizelés a vesékben olyan fokú károsodást (veseelfajulás) okoz, amely már visszafordíthatatlan. Ezért az első tünetek jelentkezésekor haladéktalanul forduljon állatorvoshoz!

Bár a Lyme-kór kutyákban is...

Bár a Lyme-kór kutyákban is kialakulhat, nem árt tudni, hogy alapvetően az ember betegségeként vált ismertté. Magyarországon viszonylag újkeletű betegség, hiszen az első megbetegedéseket csak 1984-ben észlelték.

A betegség az USA Lyme nevű városáról kapta a nevét, ahol 1975-ben tömeges megbetegedéseket észleltek gyermekek között (izület gyulladás). Akkor még nem volt ismert a kórokozó. Azt csak 1982-ben-ban sikerült kullancsból kimutatni. Magát a betegséget már sokkal korábban ismerték mint "vándorló bőrpír", melyet 1909-ben Svédországban észleltek először. Az elnevezés a fertőzött kullancs csípésének helye körül létrejövő körkörös bőrpírre utal.

Kórokozó

A betegség kórokozója a borreliák (spirochaeták) közé tartozó baktérium, amelynek dugóhúzószerű, tág csavarulatai vannak, és mindkét végén hegyes. Európában és Észak-Amerikában a Borrelia burgdorferi okozza megbetegedéseket.

Fogékonyság

A betegség iránt az emberen kívül sok-sok házi és vadonélő állat is fogékony, azaz megbetegedik a fertőzést követően.

Fertőződés, terjesztők

A betegség terjesztésében, emberre, állatra továbbadásában a kullancsok játszanak kulcsszerepet (Magyarországon elsősorban az Ixodes ricinus), mivel a kórokozó a fertőzött kullancs csípésével, annak nyálával kerül az állatok, emberek szervezetébe.

Tünetek

Láz, elesettség, étvágytalanság. Kevésbé szőrös bőrterületeken felismerhető a kullancscsípés körüli bőrpír. Jellemző az izületek fájdalmassága, duzzanata. A tünetek néhány hét után enyhülhetnek, el is múlhatnak, de később visszatérhetnek az izületi panaszok, a lábfájás. A tünetekhez társulhat testszerte a nyirokcsomók duzzanata. Létrejöhet szívbelhártya- és szívizom gyulladás, de arcideg bénulás is.

Az izületgyulladás jelentkezhet egy vagy több izületben, de "vándorolhat" is egyikről a másikra.

Gyógykezelés

Bár a betegség antibiotikumokkal (pl. amoxicillin, tetraciklin) gyógyítható, hosszú gyógyulási folyamatra kell felkészülni, amely hetekig eltarthat. A tünetek elmúltával a kezelést érdemes folytatni még 2 hétig.

Amennyiben a betegséget nem sikerül időben felismerni, nem kezdik meg kellő időben a gyógykezelést, idült forma alakulhat ki, mely esetben már az antibiotikumos kezelés sem vezet eredményre.

Megelőzés

Kutyák számára kapható Lyme-kór elleni védőoltás, melyet először 3 hetes időközzel 2x kell beadatni, majd évente emlékeztető oltás szükséges. Oltassa be kutyáját Lyme-kór ellen!

Séták után érdemes átvizsgálni az állatokat kullancsokat keresve. Hasznos lehet a sűrű fésűvel történő átfésülés is.

Csak semmi pánik!

Nem kell kétségbe esni, ha kullancsot találunk az állatban (ha már befúródott, akkor sem)! A fertőzött kullancs nem üríti azonnal a kórokozót. A kutatások szerint minimum 24 óra vérszívás után ürítenek csak kórokozót a kullancsok.

Gyakran azzal a panasszal fordulnak...

Gyakran azzal a panasszal fordulnak kutyatulajdonosok (ritkábban macskások is) az állatorvoshoz, hogy a kedvencük "szánkózik" (fenekét húzza a földön), viszket, rágja magát, hullik a szőre, erős szaga van, a végbélhez kapkod, stb.

Az említett tüneteket leggyakrabban a végbél körüli mirigyek gyulladása, kiürülésének hiánya, gyulladásos elváltozása okozza.
De kezdjük csak az elején!

1. Mi is ez a "bűzmirigy", és mi célt "szolgál?
Még a kutyások (macskások) jelentős része sem tudja, hogy kedvencük végbélnyílásánál kétoldalt van 1-1 végbélzacskó, melyek kivezető nyilása közvetlenül a végbélnyílásnál van. A váladék jellegzetesen erős szagú, ember számára kifejezetten kellemetlen, bűzös. Szine és állaga leginkább talán a paraffinolajra emlékeztető, esetleg enyhén sárgás színű. Normális körülmények között hígan folyó, áttetsző, tiszta folyadék.